Az ökölvívás története I. rész - A KEZDET  

Egészen vissza mehetünk az őskorig hiszen már az ősember is használta az öklét a túlélés és faj fennmaradás érdekében. Mai Etiópia területén már fellelhető volt az ökölvívás megjelenése. Ez nagyjából Kr. e. 5. évezredre vezethető vissza, katonák kiképzésében jelentős szerepet töltött be így juthatott el Egyiptomba is Kr. e 4500 táján. Ekkor már figyeltek kezük és öklük védelmére ugyanis bőr szíjakat csavartak öklükre és időnként az alkarjukra is. Körülbelül Kr. e. 3. században Huang-Ti kínai császár uralkodása alatt a katonák kiképzésére alkalmazták, amikor is képzelt ellenféllel küzdöttek, innen ered az "árnyékbokszolás" kifejezés.

A görögöknél már találkozhattunk a versenyszerű ökölvívással. Erre egyik bizonyíték Szantorin fővárosából származik Thérából. Kr. e. 1600-ból származó freskó, amely két gyermek ökölvívót ábrázol. Hellén birodalmában a testkultúra fontos részét képezte, állandó program volt különböző játékokon, fesztiválokon. Sportág istene Pollux volt. Mindezek mellett vázák, edények és freskók alapján szereztünk tudást az ökölvívásról.
23. olimpián szerepelt először a versenyszámok között. Első bajnok Kr. e. 688-ban Onamasztosz volt. Ő alkotta meg az első szabályokat is ahol tilos volt fogni illetve nemi szervek tájára támadni és emellett több rétegben feltekert szíjat kellet a kezükön alkalmazni. A küzdelmek időtartama nem volt meghatározva. Addig tartott amíg az egyik fél földre nem hullott vagy keze és ujjának felemelésével jelezte hogy feladni kényszerül. Amikor nem született győztes vagy túl hosszú volt a küzdelem akkor úgynevezett "klimax" alapján hoztak döntést. Ilyenkor sorsolás alapján hozták meg az első ütés jogát aztán felváltva ütötték egymást védekezés nélkül. De ez viszonylag ritkán fordult elő. Ekkor még nem volt elhatárolt küzdőtér sem és még súlycsoport megkülönböztetés sem.

A görög ökölvívók már akkor megdöbbentő módon ismerték és alkalmazták a bemelegítés, lazítás módszereit, erő és állóképesség fejlesztő technikákat. Tisztában voltak a masszázs jótékony hatásával és már a diéta fogalmát is ismerték. Ritmusérzék javítására a háttérben síp illetve fuvola zene kísérte. Ekkor már az árnyékbokszolás mellett homokzsákokon edzettek esetenként fából készült fejvédőt is használtak.
Kr. u. 393-ban nagy Theodosius császár betiltotta a "pogány szentélyeket és templomokat" befejeződtek a hozzájuk kapcsolódó ünnepi játékok. Ezzel ért véget az ókori ökölvívás történelme is.

Írta: Demeter Ferenc (Vezető edzőnk)